Menj el…
Ha adnál nekem egy kis vizet, mert az ajkaim már kiszáradtak
Hívd Marie nagynéném
Segíts neki összeszedni az összes holmim... és temessetek el, az összes kedvenc színemben,
Nővéreim és fivéreim nem csókollak meg titeket, mert a legnehezebb elhagyni titeket

Most menj el…
Mert szörnyen nézek ki
Mert az összes hajam kihullott
Oh ez a gyötrelem, tudni, hogy sohasem házasodhatok majd
Kedvesem, lucskos vagyok a kemoterápiától, de már visszaszámolom a napjaim a végig.

Így nem lehet élni
És csak remélni tudom, hogy ha holnap búcsút intesz, az csak igaz lehet…

Mert a legnehezebb elhagyni tieteket